Technikai problémák miatt az előző forduló összefoglalója elmaradt, de ez azért nem baj, mert így most legalább egy extrákkal felturbózott duplaposztot - egyfajta szilveszteri különkiadást - olvashatnak a kiéhezett rajongók.

Először volt ugye a Tesike elleni meccsünk, ami elég érdekesen alakult. Sejtettük, hogy van esélyünk nyerni, hiszen ellenfelünk korábban szoros meccseken több vereséget is összeszedett és valahol mögöttünk foglalt helyet a forduló előtt. A bonyodalmak a meccs előtt kezdődött. Bő kerettel rendelkezünk, nem ritka, hogy egyszerre négy cserénk is a pálya szélén idétlenkedik - ennek ellenére múlt héten épphogy megvoltunk hatan, sőt, a kapuba is egy mezőnyjátékos, Jancsi állt. Ő egyébként a második legeredményesebb játékosunk, de mint kiderült kapusként is kiváló. Ott még futnia se kell. Amúgy se szokott. Kevesen voltunk tehát, de hát nem véletlenül hívnak minket Aranyhadseregnek (nem pedig SZARanyhadseregnek, ugye...) és a pályán végig az volt, amit mi akartunk. Egyre másra vezettük az akciókat, vezetést is szereztünk, aztán véletlenül egyenlített a Tesike. Még az első félidőben visszavettük az előnyt, a másodikban pedig már gáláztunk, végül 6-1-re nyertünk. A gólokon Sanyi, Ádám és Csipisz osztozott testvériesen. A végén még én is megiramodtam, de abból hatalmas meglepetésre már nem született újabb gól.

Tegnap Van der Bosch parancsnok és vérebei ellen rangadóra készültünk. Az is lett. Most majdnem mindenki eljött. Darida Sanyi sörülés, akarommondani sérülés miatt már a második meccset hagyta ki, reméljük mihamarabb viszontláthatjuk. Kiegyenlített játék zajlott az első félidőben. Izgalom, parázs csata, kellemesen csípős késő őszi idő és jó sok kapura lövés jellemezték a találkozót. Egy védelmi megingásból ellenfelünk szerzett vezetést a félidő közepe táján. Persze ők is sejthették, hogy hiába vezetnek ellenünk: tavaly is hátrányból felállva vertük őket 2-1-re. Most is sikerült egyenlíteni, Ádám menetrendszerű gólja azt jelentette, hogy 1-1-gyel fordultak a csapatok. Aztán az év gólja következett: 

GÓL

Kábé ekkora volt, egy igazi bombagól, Sanyi szerezte. Majd még egy dugó Ádámtól, 3-1 ide. Aztán jött az év öngólja, csapatkapitányunk Imi pörgette be a kapunkba a lasztit. Na, jó, nem biztos, hogy ez volt az év öngólja, Tibi sem rúgott csúnyát az Aljas ellen. Visszakanyarodva ehhez a meccshez, úgy tűnt, akárhányszor meglépünk két góllal, a Van der Bosch mindig vissza tud kapaszkodni. Jancsi góljára (ezzel lett 4-2; egyébként Jánosunk ezzel megszakította 3 meccses góltalansági sorozatát és még új cipőjét is felavatta) is hamar válaszoltak, de Ádám utolsó gólja már végleg eldöntött mindent, 5-3 a vége. Menetel az Aranyhadsereg.

Jövő héten szabadnaposak vagyunk, úgyhogy ellenfeleink fellélegezhetnek egy picit, de két hét múlva újult erővel csapunk oda.