Új sorozat indul itt a blogon: terveim szerint az elkövetkezednő hét minden napján összefoglalom, hogy mi minden történ a 40. Budaörsi Napokon itt a KCSSK-ban.

Tegnap kezdődött a buláj, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy már vasárnap is volt egy kis lájtos, de sokáig tartó iszogatás. Előtte meg építettünk egy büfét is. Nem is akármilyen büfét; maga a Mos Eisley-i bár kelt életre. Ráadásul Tibi Wan Kenobi csapolta a sört.

Egy kicsit szomorúan indult az én BN-m. Vagyis hát nem maga a BN indult szomorúan, csak előtte játszottunk a tavaly még dicsőségesen menetelő Aranyhadsereg színeiben és (megint) kikaptunk. Mély gödörben van a csapat, de erről majd külön posztban fogok megemlékezni. A meccs után siettünk haza, egy gyors zuhany után pedig lementem Bikini koncertre. De előtte még elfogyasztottam egy monyót - rém borzalmas az a pia, de mindenképpen ezzel akartam indítani az éjszakát. Ráadásul Jimmy szolgált ki. Nade, térjünk vissza az est sztárfellépőjéhez! Lukács Peta Magyarország legjobb gitárosa, a zenekar pedig meglepően jó bulit csapott, a végére én is belemelegedtem. Egyszer mentem csak ki, mégpedig akkor, amikor a Részegen ki visz majd haza című örökzöldet játszották. Akkor sem azért hagytam el a helyszínt, mert nem tetszett, csak azért, mert elszégyelltem magam, hogy üres a poharam, és kimentem újratölteni.

Megittunk még utána két Jägert Kacsával, és ez meg is alapozta az est további részét - meg a mai enyhe fejfájásomat is, bár lehet, hogy ehhez a monyónak is van egy kis köze. Ezután fékevesztett mulatozás kezdődött napjaink modern tánczenéjére*. Minden létező helyszínt megjártam, végül fél négy körül lefeküdtem aludni.

Első napnak egész jó volt ez a hétfő. Nem voltak túl sokan, de kevesen igen. Lehet,hogy valakinek a hétfő bűn? Ez a vicc már azt hiszem volt itt egyszer a blogon. Na, mindegy, holnap jelentkezem ismét.

UPDATE! Úgy néz ki, nem egészen úgy ért véget az este, ahogy én azt gondoltam. Tibi Wan Kenobi most mondja, hogy voltak olyan pillanatok, amikre már nem emlékszem. Például hánytam. Meg olyat ordibáltam, hogy a Tibi egy buzi. De ezt nem gondoltam komolyan. Hát ilyet! Mi minden történt még? Remélem semmi. Ez már így is roppant kínos. Jobban szeretek emlékezni a tetteimre. Nem örülnék, ha kiderülne, hogy meztelenül táncoltam a pulton és közben Korda Gyuri-slágereket énekeltem.

*: Ezért a mondatért adtam magamnak két pofont. De azért benthagyom.