Élménybeszámolok. Ugyanis pénteken Szombathelyen, a Savariaban Quimby vót.
Tetszett.
Valamivel több, mint négyszáz ember előtt mutatta be a zenekar Teátrum névre hallgató előadását, amely különben egy tőlük szokatlan, ülős koncert, pár jelenet-szerűséggel megspékelve. Jómagam a terem bal szélén ültem és nagyon idegesített a mellettem álló szemüveges majom. Innen üzenem neki, hogy anyád. Nade a koncert! Mindössze húsz perc késéssel kezdődött, a Zéródallal, aztán jött szép sorban a többi nóta, ám ezeket nem fogom felsorolni. Inkább néhány érdekesség!
Végre eljutottam egy tökéletesen hangosított koncertre, ahol ráadásul a fények is bazi jól mentek a zenéhez meg az egész hangulathoz. Különösen tetszettek a hét lámpavasról lógó óriási gyöngysorok. (Bár azt is írhattam volna, hogy karácsonyfa-égők. A gyöngysorok helyett.) Az überfabó Quimby-dalok megszokott magas színvonalú előadásán túl a közönség remekül szórakozhatott a közbeiktatott mikrojeleneteken is. Például nekem az tetszett legjobban, amikor a legmókásabb Quimby-tag, Livius társait (és saját magát) kiparodizálva bemutatta, hogy mi jár a zenészek fejében egy-egy dal előadása közben, és, hogy milyen az amikor nem jön a trombitaszóló.
De - és ez a nemmindegy - volt csend is. Nyugalom, ez is csak a műsor része volt, csakúgy, mint a széttört pohár, ami a csendet demonstrálta. Persze a mellettem álló szemüveges gyerek - akit öcsém már-már meg akart ölni - a csend alatt sem fogta be a pofáját, ráadásul hülyeségeket is beszélt. Apád haját!
Improvizáltak is egy kicsit a srácok, azt is tudnak. Jók. És itt szeretném megjegyezni, hogy a koncert előtt összefutottam Kiss Tibivel a mosdóban, ahol a következő beszélgetés zajlott le:
Én: Helló!
Ő: Helló!
Ennyi. Visszatérve a koncertre, kár, hogy nem volt a Nyina, de legalább a visszataps után a Halleluját eljátszták - mondjuk erre számítottam is. Dódi cickányjazzes agymenése jópofa volt, ám kissé idegesítő. Összességében a Quimby produkciója szórakoztató, profi és altogether fasza volt. Plusz családias légkör. Family tugedör.
Szerencsére a mulatság időben véget ért és elértük az utolsó buszt.
Teátrum
2008.03.03. 03:00 Ádámbátyám
Szólj hozzá!
Címkék: zene quimby kedvencek merazjó happening
A bejegyzés trackback címe:
https://adammondja.blog.hu/api/trackback/id/tr96362859
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.