Karácsony volt, aztán Szilveszter, végül szülinapom. Mindeközben vizsgaidőszak zajlott, és inkább szépirodalmi tevékenységet folytattam blogírás helyett. Meg fifáztam. De most vége a kifogásoknak és Ádám mondja tovább.

Nagyszünet utáni első témánk a hüvelygomba. Hazudtam. Nem az lesz. Az amerikai elnökválasztásról sem írok, bár annak azért örülnék, ha a demokraták a kedvenc gyümölcsömről elnevezett tesót jelölnék. Szidhatnám az ÖLTE BTK Tanulmányi Osztályát is, de erre a célra külön bekezdést szánok. Belerúghatnék még egyet az Eurovíziós Dalfesztivál magyar döntőjébe is, hogy milyen kaki volt, de a magyar popzenét majd egy hosszabb posztban fogom elemezni. Írhatnék sportról, volt Szávay, kézi-BL (HAJRÁ ETO!), Afrika-kupa, Superbowl és sok-sok Dzsudzsák. DE, (és ezt már biztos kitaláltátok) ma semmi konkrétról nem lesz szó, majd legközelebb. Most csak így bejelentkeztem.

(Most jön az a rész, amit beharangoztam az előbb. Ez kizárólag csak az érintetteknek szól. De tényleg, más ne vegye magára.) TO: szopjatok le egy taliga aprómajmot! Valamint F. Pákó gyakjon nyakon benneteket csokipéniszével!

A MÁV sztrájkról kis híján megfeledkeztem. De legalább megadatott nekem az élmény, hogy Budapesttől Szombathelyig egy tömött Volán-buszon ülhettem és kikacaghattam azokat, akik Répcelakig álltak. Mellesleg nem is mindenki fért fel a buszra, szóval az állóhelyesek még szerencsések is voltak. Nade nem is mondok erről többet, mert még túlsúlyba kerülne egy téma, és akkor át kéne írnom a második bekezdés bizonyos mondatait - azt meg nem szeretném. Jövő héten jelentkezem többször is, most pedig pá.