Ha jobban belegondolok, már kilenc napja nem írtam ide semmit. Mentségemre legyen mondva: zsuptető. Törzsolvasóim követeléseinek eleget téve folytatom a Megaszar-t, Magyarország kedvenc előadóival.

Elsőként egy már nem annyira friss sláger a magyar R&B üdvöskéjétől, Jennytől. A szám címét nem tudom, de nem is nézek utána. A dal és a belőle készült videó ékes példája annak, hogy ha valami külföldön nagyon megy, azt itthon is el lehet (sőt, kell) adni, elmagyarosított mutáns verzióban.

Második versenyzőnk lehetne a No Thanks is, de az túl egyszerű lenne. Van itt tehetség bőven. Egyikük, a Lola nevű, nem volt rest angolul énekelni - nyilván a világhírnév érdekében. Azt viszont nem értem, hogy ez a nőszemély meg mondjuk a Márk nevű kollégája honnan kerültek elő? Ezek még azelőtt lettek sztárok, hogy lett volna közönségük. Furcsa.

 
Lolával kapcsolatban még egy bónuszvideót találtam. Ők a rajongók:

 
De hagyjuk inkább a dalolászást a profikra! Itt egy újabb, a semmiből előmászott popképződmény, a neve Alexandra. Latinos hangzás, kábé annyira, mint a Fiesta.

Mára ennyi, de olyan sok a jelentkező, hogy kénytelen leszek még (legalább) egy részt csinálni. Pihenésképpen hallgassatok Loz Vampirozt! További szép napot!