Az elmúlt hónapban egyetlen posztot sem olvashatott az Ádám-blog közönsége, ez elsősorban az én lustaságomnak köszönhető. Most, hogy itt ülök a kedvenc laptopom előtt és nincs kedvem bemenni órára, úgy döntöttem, hogy hasznossá teszem magam, megtöröm a saját csendem és írok valamit. Akármit. Még vicces sem lesz.

Amúgy nincs ám semmi bajom a februárral, nem azért nem írtam, mert haragszom rá vagy valami. Sőt! Mindig úgy tartottam, hogy a február egy nagyon aranyos kis hónap. Eleve nem nagyképű, hiszen csak 28 nap van benne, illetve néha 29. De azt a plusz egyet is csak négy évente, a nyári olimpiát megtisztelendő használja fel. Ráadásul idén a február egy tökéletes hónap volt, abban az értelemben, hogy hétfőre esett az első napja és vasárnapra az utolsó, így kerek négy héten át tartott. Még egy pozitívum vele kapcsolatban, hogy kedvenc testvérem névnapjának is helyet adott. Meg téli olimpia is volt. Meg Valentin-nap. Jé, most nézem, hogy nemzetközi férfinap is volt! (Ezt nem is tudtam eddig. Azt hittem a nőnap kivételével minden nap férfinap.) Milyen rövid hónap és mégis mennyi minden belefér!

Na, de elég a februárból! Elmúlt már, itt a március, kezdődik a tavasz. Kezdődik a fociszezon is. Nyert a Fradi. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy valószínűleg szert tettem egy újfajta varázserőre. Átok ez és egyben áldás is. Arról van szó, hogy ha szurkolok egy csapatnak és nem látom a meccsüket élőben, akkor nyernek. Ha viszont elkezdem nézni, akkor olyan szarul kezdenek játszani, hogy csak na. Például, volt itt ez az olimpiai jégkorong-torna. A finneknek szurkoltam, el is jutottak az elődöntőig. Addig egy meccset sem láttam, csak összefoglalót. Elkezdem nézni az USA elleni meccsüket a döntőbe jutásért, erre mit csinálnak ezek a fingek? Kapnak hat gólt egy harmad alatt. Át is kapcsoltam a tévét. Utána már nem kaptak gólt, sőt lőttek is egyet. Másik példa: Fradi-Haladás. Tévé bekapcs, első félidő, szar játék. Félidő közepe, Halmosi, 0-1. Lekapcsoltam. Egy óra múlva visszanézek, hogy mi az eredmény, 2-1-re nyertünk.

Ami még fontos, az nem más, minthogy az ELTE-s fociszezon is beindul, így újra olvashattok az Aranyhadsereg meccseiről. Ma is lesz egy. Erről bővebben holnap.

És még ami fontos, az egy vallomás. Eddig nem érdekelt Lady Gaga, mert egyrészt a Pokerface annyira nem tetszett, másrészt mindenki arról beszélt, hogy saját pöccsel is rendelkezik a hölgy. De aztán nemrég vettem a fáradságot és meghallgattam az albumait és rá kellett jönnöm, hogy nem is rossz zene ez.

Ja és még valami. Múltkor álltam sorban a kenyereskocsi előtt, hogy vegyek pogácsát. Előttem állt egy rendőr. Mondtam is tesómnak, hogy tuti fánkot fog kérni. És tényleg fánkot kért! El ó el. Az amerikai filmek vicces rendőrei végre Kőszegen is felbukkantak.