Megint elég sok idő telt el a legutóbbi bejegyzés óta, de a hűséges olvasóim nyilván nem felejtettek el. Néhány aktuális információ velem kapcsolatban: éhes vagyok, most értem haza suliból, és talán a legfontosabb, hogy van a lábamon cipő.

Ennél érdekesebb dolog az, hogy kaptam ajándékba egy bögrét. Nem is akármilyet! Se nem sárga, se nem *göbre, sokkal inkább merchandise jellegű. Ádám mondja-bögre! Pontosabban Ádám issza. Köszi, Jutkáék! Majd egyszer jól lefényképezem és kirakom ide is, annyira jó. Aki szeretne rendelni ilyen jellegű bögrét az jelezze emailben. Rajongóknak kötelező.

Sportfogadási jótanács: fáradtan, hat sör után sem kell azt gondolni, hogy a Liverpool nyer. Úgysem fog. Apropó, fogadás! A minap beszélgettünk miközben a németek kicsesztek velem az olaszok ellen. Azt mondja Ájmola, nem látja semmi értelmét a fogadásnak. Mondtam neki, hogy én sem. Hiszen míg mondjuk a véradás kifejezetten hasznos, a fogadás az körülményes, és nem valószínű, hogy az én fogamat olyan könnyen át lehetne ültetni más szájába. Mondjuk fogátüttetést már láttam. A kocsmában egy felbőszült fiatalember üttette át kidobó barátjával egy másik férfi fogát, mert egy kicsit neheztelt rá.

És erről eszembe is jutott, hogy új szemüvegem lesz. Már nyáron is úgy volt, hogy kell, de akkor mégsem szántam rá magam. Viszont most felgyorsította a folyamatot, hogy másfél hete egy buliban lefejeltek. Valójában véletlen volt. Állítólag. Legalábbis ezt mondta a lány, aki elkövette ezt a szörnyűséget. Ez az igazság, bár eszembe jutott, hogy úgy adom majd elő a sztorit, hogy egy kocsmában verekedtem és, hogy látnotok kellett volna az ellenfelem vérrel áztatott fejét, de végül nem. Ez van, túl őszinte vagyok.

A szemüveg pedig nyilván arra (is) kell majd, hogy nézhessem a Való Világot. Na jó, nem. De azért bevallom, hogy a legutóbbi párbajt megnéztem. A legfőbb tanulság, hogy nem bírom, ha valaki túl sokszor mondja azt, hogy "tesó" vagy azt, hogy "tisztelem, becsülöm". Brr, még leírni is rosszul esett.