Igen! Visszatért a rovat, ami mindenkiből szánalmat és röhögőgörcsöt vált ki.

Tegnap véletlenül lelepleztem egy szörnyű titkot. Épp a templom előtti téren haladtam el, amikor egy ismeretlen odakiáltott egy másik ismeretlennek, akik viszont ismerték egymást, hogy "Menny a pokolba'!" Én erre megálltam és úgy néztem, mint akit fejbe vágtak egy marhalábszár-csonttal. Csak nem fájt annyira.

Pár napja nem jelentkeztem, de ez csak azért van, mert Üzbegisztánban jártam egy nemzetközi sakktornán. Na jó, valójában  csak arról van szó, hogy... Tudod mit? Nem tartozik rád! Ma még egyszer jövök. Addig is, törődj a saját dolgoddal.

The Shock Of The Lightning. Szerintem jó.

Három csapatsportban voltunk ott Pekingben, és ha csak ezeket nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy sikeres olimpián vagyunk túl.

Most Magyarországon mindenki mély depresszióban agonizál, mert nincs aranyérmünk.

Október 6-án jelenik meg az Oasis hetedik nagylemeze, Dig Out Your Soul címmel. Azt mondják, hogy nagyon fasza lesz - persze mindig ezt mondják. De most tényleg. Egyébként az Oasis mindig is jó zenét csinált és nem tudnak hibázni. Aki nem ért velem egyet, az nyugodtan kapja be.

Tegnapelőtt öcsém borotválkozás után azt mondja nekem: egyre jobban bírom az arcszeszt. És ő is csíp engem. Ezzel a bevezető poénnal kellőképpen megalapoztam a hangulatot a további olvasáshoz, ugye?

Jó hellót kívánok! Olimpia van, meg keződnek a focibajnokságok is, úgyhogy.

Összefoglaló az első pár napról:

Ennyi.

Sorozatunk negyedik részéhez érkeztünk. Vágjunk is bele rögvest!

Ivan. Mi van? Mondom Ivan. Faszom kivan. Hazafelé.

Következő előadónk egy régi ismerős, Krisz Rudi, aki mostanában Enrique Iglesias-osat játszik. Fogadd meg a tanácsomat és menj a túróba, Rudi!

Az előző részben még csak rendezői munkájáért szidtam, még korábban egy dalszövegét is kielemeztem, most pedig a zenéjét is bemutatom. Dred, a kopasz zseni: Változnak az idők.

A végére hagytam két kevésbé ismert együttest. Ezek a legviccesebbek. Az első a Cairo együttes akikről nem tudok semmit, csak azt, hogy a hasonlóan színvonalas Blikk rejténymellékletében meg lehet nyerni a lemezüket. Daluk címe: Talán. A klipjük is olyan jó, mint a zenéjük. A Summerlove nevű formációnak még klipje sincs. Ők a Tinidallal próbálnak némi mosolyt csalni az arcunkra.

De ne csüggedjetek! Inkább nézegessétek ezt a képet és gondoljatok mindarra a jóra, amit szimbolizál! Ezt egyébként akkor találtam, amikor rendet raktam a gépemen, amire azért szántam rá magam, mert éppen vihar volt. A bal oldali figurát gyengébb idegzetű olvasóim nyugodtan tekintsék egy gombóc csokifagyinak. (De nem az.)

Itt van a szuper magyar poptermést bemutató sorozat harmadik része. Hányózacskót előkészíteni, kezdődjék a show!

Az első videó a Stáb nyári slágere, Kell még valami. Ez az együttes azért illik kitűnően ebbe a rovatba, mert egyszerre van benne Mark, aki tipikusan az a gyerek lehetett, akit a többiek minden nap megvertek suli után; aztán van benne AntiFitneszClub-Tomi, meg Tóth Gabi. Zimány Linda meg lehet, hogy szép, de majdnem olyan ostoba, mint a Tóth-lány.

Mai második rettenetünk DJ Szatmári feat Juc. Tipikus magyar parasztdiszkó, a szövege is olyan. A klipet meg egy másik nagyágyú, Dred rendezte, olyan is lett...

LL Junior. Megpróbálta magát rappernek majd R&B énekesnek álcázni magát még régebben, de mostanra világossá vált, hogy nem tud elszakadni a mulatós cigányzenétől, amit többnyire az erre szakosodott kocsmákban láthatunk.

Mai utolsó videónk egy igazi gyöngyszem (már amennyiben a szart gyöngynek vesszük). A Fresh együttes Latin Holiday című dala és szövege remekül passzol a hozzá forgatott low-budget klipecskéhez. A lányokon kívül dícsérjük meg Hauber Zsoltot (zene, szöveg) is, hogy segített létrehozni ezt moslékot.

Bárki, aki valaha részt vett a Barátok Közt fedőnevű merényletben, inkább jól meg kellene húznia magát, mintsemhogy rossz médiakurvaként minden nap más bulvárizé címlapján tűnjön fel. Németh Kristóf, ez neked szól. Miért kell minden szarsággal a médiához futkosni? Kit érdekel, hogy Kertész Géza a családjával nyaral? Meg különben is milyen ember turnézik ezekben az újságszerű képződményekben a saját gyerekével?

Tudom, én vagyok a hülye. Minek nézem, ha nem tetszik? Meg különben is, ki vagyok én, mit tettem le az asztalra? (És ő?)

Úúú, bazz, közben a rádióban Ákos megy. El is ment a kedvem. Gyorsan felvidítom magam egy viccel, természetesen sajáttal:

-Mi a magyar kommunisták kedvenc bora?
-Kádárka.

Na, mehet tovább az írás. Mostanában a Dokik (Scrubs) az egyik kedvenc sorozatom, a tv2-n szoktam nézni, mert hát minek töltögessem, ha amúgy is hozzájuthatok. De előtte is, utána is benyomtak egy betelefonálós-nyerős hülyeséget, aminek ráadásul az a címe, hogy Dr. Kvíz!? Szabó Máté - egy rém idegesítő lény, aki se nem műsorvezető, se nem énekes, pedig állítólag mindkettő - orvosi köpenyben magyaráz nekem a buzi fejével, hogy hívjam fel, de én nem fogom, még akkor sem, ha tudom, hogy RÖTNGEN-ből ki leht rakni azt, hogy RÖNTGEN.

Nyugi, Ádám, nyugi. NINCS NYUGI!! MINDENKI BASSZA MEG! Baszd meg, Lilu! Baszd meg, Kasza Tibi! Baszd meg, Azurák Csaba! Baszd meg, Majka!Bazsd meg, Bochkor! Baszd meg, Anettka! Baszd meg, Stohl!

Ez az írás ezt a mondatot kivéve a Loz Vampiroz együttes honlapján is olvasható. Na, jó, ez a mondat se lesz ott.

Akinek nem voltak különösebb gondjai általános iskolában a szövegértéses feladatokkal, azok nyilván már a címből is kitalálhatták, hogy mi van. Most pedig jöjjenek a részletek. A zenekar az In Memoriam BD című dalt rögzíti, mindenféle külső segítség nélkül. Bár, ha nagyon szigorúan vesszük, akkor azért találunk külső segítséget, hiszen van akitől kaptak kölcsön mikrofonállványokat, meg mikrofonokat, meg keverőt, mást nem. A felvétel múlt héten, július 24-én kezdődött a Loz Vampiroz házi stúdiójában, Ákosnál. Ákos szobájában, ami az enyém is egyben.

Először a dobot dobták fel, milyen jópofa vagyok, nem? A profi dobszerkó már előző nap megérkezett, szerencsére Judit másnap a felvételre már dobverőt is hozott. Ha elfelejtett volna hozni, akkor biztos hazament volna érte, de ha nem lett volna kedve hazamenni, akkor bizony a felvételt a régi kiságyunk két dobverő-szerű faizéjével készítették volna el.

Szombaton Ákos a maga részét felgitározta. (Ja, tegeződjünk? OK. Szombaton Ákos a te részedet felgitározta. Nem, ez mégse jó.) Vasárnap, hétfő, kedd: szünnap. Tegnap, szerdán, jött a többi gitáros, akik még a csepregi pékség autójának megérkezése előtt sikeresen letudták küldetésüket.

A többiek (fúvósok plusz Zenkó) ma kerülnek sorra, és ezzel a felvételek véget is érnek. Ezután Hangmérnök Ákos elvégzi az utómunkálatokat és ezzel elkészül a Loz Vampiroz első demofelvétele. A végeredmény letölthető lesz az oldalról. A dalhoz az együttes nem forgat videóklipet Puerto Rico-ban.

Tudjátok mit szoktam mondani azoknak, akik azon veszekednek, hogy egyenek-e gyümölcsöt meg zöldséget? Ezt: Vita min?

Mivel úgyse érdekelne senkit, nem szánok egy egész bejegyzést arra, hogy milyen volt Mörbischben, a Fertő-tóra épült szabadtéri színpadon megtekinteni egy operett-előadást. Ralph Benatzky Im weißen Rössl c. darabját sikerült elég látványosan előadni, csak az volt a baj, hogy nem tudok már annyira németül, mint régen, úgyhogy a legtöbb poént nem nagyon értettem. De ez nem volt olyan nagy baj. Na, Mörbischről ennyit, mert úgyse érdekel senkit.

Inkább írok arról, hogy milyen nehéz a baszk nyelv. És ezt azért mondom, mert elkezdtem baszkul tanulni, mondhatni ez a hobbim. Már tudom azt, hogy "gizona naiz" azt jelenti, hogy "én egy fiú vagyok". A baszkok egyébként húszig számolnak és a harmincat úgy mondják, hogy húsz és tíz: hogai te hamar. Íme, a kedvenc baszk versem (többet nem ismerek), Joseba Sarrionandia tollából:

Esklabu erremintaria

Sartaldeko oihanetan gatibaturik
erromara ekarri zinduten, esklabua,
erremintari ofizioa eman zizuten
eta kateak egiten dituzu.
Labetik ateratzen duzun burdin goria
nahieran molda zenezake,
ezpatak egin ditzakezu
zure herritarrek kateak hauts deitzaten,
baina zuk, esklabu horrek,
kateak egiten dituzu, kate gehiago.

Nagyjából arról szól, hogy a rómaiak elvisznek egy baszk hapsit rabszolgának Rómába, és ott kovács lesz belőle. Csinálhatna kardot a vasból, hogy a megszabaduljanak a láncoktól, de ő csak még több láncot csinál.

Na, látom ez se köti le a figyelmeteket. Akkor elmesélem, hogy a Loz Vampiroz nevű, feltörekvő zenekar éppen első dalát veszi fel, az én szobámban. Tegnap sikerült rögzíteni a dobot és a bongót (ami nem konga), a többi hangszer meg majd szép lassan követi. Tök jó, életemben először kipróbálhattam a dobot. Jeee. Meg egy tizenhat sávos keverő is van most nálunk, ami majd a zenekaré lesz. A félreértések elkerülése véget a dobos nem én vagyok és nem is a torta, hanem Juditok Kriszti Krisztik Judit, a kongás pedig Kiss Patrícia. Hangmérnök: Beke Ákos. Vágó: istván. A rendező asszisztense pedig kávét főz.

Aki nem akar alkoholmérgezést, az ne igyon mérgezett alkoholt.

Ja, és Áronnak gratulálok, hogy felvették Veszprémbe.

Megint más, de ez se olyan nagyon érdekes. Most fogok ebédelni. Ugye milyen izgi?

Zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz...

Pont egy hete volt szerencsém látni (immáron második alkalommal) a Sebő Együttes koncertjét a Kőszegi Várszínház keretein belül. Kritika.

Sebő Ferencnek vicces a frizurája. A gitáron és mindenféle más, gitár-szerű dolgokon játszó Perger Lászlónak is vicces a frizurája. Barvich Iván, aki többnyire fúvos hangszereket szólaltat meg, pedig nagyon magas. Ennél egy kicsit fontosabb, hogy mind a hárman kiváló zenészek. Az idei év a Reneszánsz Éve hazánkban, és ezt nem csak azért mondom, mert ahhoz van kedvem, hanem azért, mert Sebőék is ehhez igazították a programjukat.

Ennek megfelelően az első dal a Hejj, Dunáról fúj a szél volt. Na, jó ez még nem annyira reneszánsz, de rögtön ezután Janus Pannonius versek következtek. Aztán voltak népdalok is, ezekben Bognár Szilvia segített a triónak. Róla azt kell tudni, hogy baromi jól énekel. Legalábbis én ezt tudom róla.

Azt hiszem, hogy akármennyire is jó zenét játszik az együttes, a legtöbb ember nem bírná túl sokáig hallgatni csak a muzsikát. Ahhoz, hogy a produkció valóban élvezetes legyen, nagyban hozzájárulnak Sebő Ferenc történetmesélős, kicsit(?) tanító jellegű monológjai. És az egészben az a legjobb, ahogy összefűzik a beszélős részeket a zenei elemekkel. Erre volt példa a múlt szerdai koncerten a Lázár Ervin-féle mese félig zenés előadása, vagy a Vikár Béláról szóló kis szösszenet. Egy Sebő-buli után az ember úgy megy haza, hogy tanult valamit és még jól is érezte magát.

Volt itt minden Horatiustól Varró Dánielig, mindenféle költők, írók művei szólaltak meg a zene nyelvén. Én főleg azt szeretem ebben a zenekarban, ahogy az irodalmat és a zenét egybegyúrják. Ja, és tekerőlantot sem látok mindennap.

Tavaly is jók voltak, akkor sok József Attilát játszottak, az sajnos most nem volt, csak a ráadásban. Idén pont egy Bognár Szilviányival nyújtottak többet, mint egy évvel ezelőtt.

Ha jobban belegondolok, már kilenc napja nem írtam ide semmit. Mentségemre legyen mondva: zsuptető. Törzsolvasóim követeléseinek eleget téve folytatom a Megaszar-t, Magyarország kedvenc előadóival.

Elsőként egy már nem annyira friss sláger a magyar R&B üdvöskéjétől, Jennytől. A szám címét nem tudom, de nem is nézek utána. A dal és a belőle készült videó ékes példája annak, hogy ha valami külföldön nagyon megy, azt itthon is el lehet (sőt, kell) adni, elmagyarosított mutáns verzióban.

Második versenyzőnk lehetne a No Thanks is, de az túl egyszerű lenne. Van itt tehetség bőven. Egyikük, a Lola nevű, nem volt rest angolul énekelni - nyilván a világhírnév érdekében. Azt viszont nem értem, hogy ez a nőszemély meg mondjuk a Márk nevű kollégája honnan kerültek elő? Ezek még azelőtt lettek sztárok, hogy lett volna közönségük. Furcsa.

 
Lolával kapcsolatban még egy bónuszvideót találtam. Ők a rajongók:

 
De hagyjuk inkább a dalolászást a profikra! Itt egy újabb, a semmiből előmászott popképződmény, a neve Alexandra. Latinos hangzás, kábé annyira, mint a Fiesta.

Mára ennyi, de olyan sok a jelentkező, hogy kénytelen leszek még (legalább) egy részt csinálni. Pihenésképpen hallgassatok Loz Vampirozt! További szép napot!